Hogyan alakult ki az iskolarendszer hazánkban?

Az általános iskolai oktatás ma a társadalom, az emberek műveltségének egyik alappillére. De hogyan is alakult ki az alapfokú oktatás mai formája? Ezt fogjuk megvizsgálni cikkünkben.

Az 1849. október 9-i kormányrendelet kimondta, hogy a nevelés és oktatás fölött az állam gyakorolja a főfelügyeletet, az iskolába járás kötelező volt, de a tanköteleseknek csak kb. 48%-a járt iskolába ebben az időben. A kiegyezés után Eötvös József gyökeresen átformálta a közoktatást, mind a községi népiskolákban mind a felekezeti iskolákban erősítette az állam ellenőrző szerepét. 1868-ban elkészült az ország első népoktatási törvénye, mely elrendelte a tankötelezettséget.

A változtatások hatására 1896-ban már 79%-ra, 1913-ra pedig 93%-ra emelkedett az iskolát látogató gyerekek aránya. Ebben az időszakban elkezdtek kiadni minőségi tankönyveket, de a szülők sok esetben nem tudták teljesen nélkülözni a gyermekek munkaerejét, ezért nem tudtak folyamatosan iskolába járatni őket. A törvényes előírás szerinti tíz hónapot csak az iskolák egyharmadában tanították végig.

Klebelsberg Kunó nevéhez fűződik az 1926: VII. tc., ami azért volt jelentős a népoktatás szempontjából, mert az iskolaépítésre és a tanyai iskoláztatásra helyezte a hangsúlyt.

A II. világháború után a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium kidolgozta a 8 osztályos általános iskola és a 4 osztályos gimnázium új rendszerét. 1-4 osztályban osztálytanítós rendszerben, az 5-8 osztályban szakrendszerű oktatás folyt. A tankötelezettség 14. életévig tartott.